2024. január 1-től új, adómentes lakhatási támogatás igényelhető a 35 év alatti munkavállalók számára, amely akár havi 150 ezer forinttal is hozzájárulhat az albérleti díjak fedezéséhez. A támogatás elsődleges célja, hogy elősegítse a fiatalok elhelyezkedését, munkahelyváltását, és különösen az olyan eseteket, amikor a munkavállalás másik településre történő költözéssel jár. A szabályozás tehát kifejezetten azokra a fiatalokra fókuszál, akik életkezdésük során lakhatási nehézségekkel küzdenek, és a mobilitásuk támogatására van szükségük.

Kinek jár a támogatás?
A támogatás csak akkor nyújtható, ha a munkavállaló egyidejűleg megfelel az alábbi kritériumoknak:

● 35 év alatti,
● legalább heti 20 órás munkaviszonnyal vagy közfoglalkoztatotti jogviszonnyal rendelkezik,
● a lakóhelye és munkahelye közötti távolság legalább 60 km, vagy a napi közlekedési idő meghaladja a 3 órát,
● nincs saját tulajdonú lakóingatlana a munkahely településén, illetve annak 60 km-es körzetében,
● érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik, amely
○ nem közeli hozzátartozótól származik,
○ nem saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanra szól,
○ lakásként nyilvántartott ingatlanra vonatkozik.

A NAV 2025/3. számú állásfoglalása alapján azok a bérlők is kizártak, akik a bérbeadóval közös háztartásban élnek vagy élettársi kapcsolatban állnak vele.

Mekkora összegű támogatás igényelhető?
A támogatás összege a lakóhely és a munkahely közötti távolságtól, illetve az ingázási időtől függ. Ha a két település közötti távolság legalább 60, de kevesebb mint 100 kilométer, vagy a munkába járás napi időigénye meghaladja a három órát, akkor maximum havi 100 ezer forint támogatás járhat. Abban az esetben, ha a munkavégzés helye több mint 100 kilométerre van a lakóhelytől, vagy a napi ingázás több mint öt órát venne igénybe, a maximálisan adható összeg havi 150 ezer forint lehet. Ez a támogatás legfeljebb 36 hónapig, azaz három éven át folyósítható, és teljes egészében adó- és járulékmentes.

Hogyan történik az igénylés?
A munkavállalónak a munkáltatója felé kell benyújtania a szükséges dokumentumokat, többek között az érvényes bérleti szerződést, lakcímkártyát, munkaszerződést, valamint a lakóhely és munkahely közti távolság igazolására szolgáló dokumentumot (pl. menetrend vagy térképrészlet). A munkáltató a dokumentumok vizsgálata után dönthet a támogatás megállapításáról, és annak összege a NAV felé havonta elszámolásra kerül. Lényeges, hogy csak számlával vagy banki átutalással igazolt bérleti díjak után jár a támogatás – készpénzes vagy számla nélküli albérletek esetében a támogatás nem vehető igénybe.

Mikor nem jár a támogatás?
Több körülmény is kizárja a támogatás igénybevételét. Ide tartozik, ha az ingatlan nem lakás céljára szolgáló helyiség (pl. nyaraló, üzlethelyiség), vagy ha a bérlőnek akár részbeni tulajdoni hányada van benne. A NAV külön kiemeli, hogy a támogatás kizárólag valódi, életvitelszerű lakhatáshoz nyújtható – vagyis nem támogatható az úgynevezett „álalbérlet” konstrukció, amikor a felek csupán papíron kötnek bérleti szerződést a támogatás megszerzése érdekében. Ilyen esetekben a hatóság jogosult a bérleti jogviszony valódiságának ellenőrzésére, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatást vissza is követelheti.

A bérleti szerződés formai követelményei
A támogatás igénylése szempontjából kiemelten fontos, hogy a bérleti szerződés tartalma világos, egyértelmű és jogilag rendezett legyen. A dokumentumban mindenképpen szerepelnie kell a bérleti díj pontos összegének, a fizetés módjának (pl. banki utalás) és gyakoriságának, valamint annak, hogy az ingatlan kinek a tulajdonában van, illetve, hogy kik lakják azt. Jogszabályi elvárás, hogy a bérleti jogviszony időtartama, a bérlő jogállása, valamint az ingatlan lakhatási jellege is egyértelműen rögzítésre kerüljön. Ezeket az elemeket célszerű már előre ügyvéd közreműködésével tisztázni és írásban rögzíteni.

A jogosultság megszűnésének esetei
A támogatás folyósítása nem automatikus és nem örökérvényű. A jogosultság megszűnik például akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a bérleti szerződés lejár vagy felmondásra kerül, illetve, ha a munkavállaló időközben lakástulajdont szerez a munkavégzés helyének közelében. Emellett természetesen minden olyan körülmény is megszünteti a jogosultságot, amely miatt a korábban fennálló feltételek már nem teljesülnek. Ilyen esetekben – különösen, ha a támogatás jogosulatlanul lett folyósítva – a NAV visszafizetési kötelezettséget is előírhat.

Miért érdemes jogi segítséget kérni?
Bár a lakhatási támogatás valóban komoly pénzügyi könnyebbséget nyújthat a fiatal munkavállalók számára – különösen, ha új életkezdés vagy távolabbi munkalehetőség miatt kell költözniük – az igénybevételének feltételrendszere meglehetősen összetett. A jogosultsági kritériumok, a megfelelő dokumentáció és a NAV ellenőrzési lehetőségei miatt nem csupán formai kérdés a támogatás igénylése. Éppen ezért célszerű már az igénylés előtt jogi tanácsot kérni, és különösen odafigyelni a bérleti szerződés és a munkáltatói dokumentáció jogszerűségére.

Irodánk készséggel áll rendelkezésre a támogatással kapcsolatos dokumentumok – bérleti szerződések, munkáltatói nyilatkozatok, távolságigazolások – elkészítésében, felülvizsgálatában, valamint az esetleges vitás helyzetek megelőzésében és rendezésében. Különösen fiatal munkavállalók, munkáltatók, vagy lakáskiadók számára lehet fontos, hogy a támogatás körüli adminisztráció jogilag is rendezett és átlátható legyen.