5 szerződési biztosíték

Sok szerződéskötésnél fordul elő, hogy a felek megállapodnak a szerződést illető minden részletet illetően, azonban valamely szerződő fél valamilyen neki felróható, vagy rajta kívül álló okból nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeit, szerződésszegést követ el. Erre az esetre szolgálnak a biztosítékok, amelyeket a felek a szerződésben kikötnek arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesít. Céljuk egyrészt az, hogy a kötelezett teljesítését motiválják, másrészt az, hogy a teljesítés fedezete biztosítva legyen abban az esetben is, ha a kötelezett a szerződést nem teljesíti.

 Óvadék

Abban az esetben, ha a kötelezett a szerződésben foglalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni, a jogosult az óvadék (köznyelvben: kaució) tárgyát képező dolog tulajdonjogát egyoldalú jognyilatkozattal megszerezheti. A kötelezettnek a jogosult rendelkezésére kell bocsátania az óvadék tárgyát, így abban az esetben, ha nem teljesít a kötelezett határidőre, úgy a rendelkezésére bocsátott dolog tulajdonjogát megszerzi, abból közvetlen kielégítést nyerhet. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:95. § határozza meg azon dolgok körét, amelyeken óvadékot lehet alapítani. Ilyen többek között a pénz, értékpapír, fizetésiszámla-követelés, betétszerződésből eredő követelés, illetve bármilyen más ingó vagyontárgy, így óvadék alapítható akár személygépkocsin is. Legtipikusabb példája a bérleti szerződések esetén 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő pénzösszeg átadása a bérbeadónak, aki a bérlő nem fizetése vagy károkozása esetén jogosult azt felhasználni.

Jelzálogjog alapítása

A jelzálogjogot jellemzően ingatlanra alapítanak, de találkozhatunk olyan esettel is, amikor valamilyen ingó vagyontárgy képezi a jelzálogjog tárgyát. Az óvadékhoz hasonlóan a jelzálogjognak is az a célja, hogy a jogosult követelésének teljesítését biztosítsa. A jelzálogjog alapítása szerződéssel történik, jellemzően pénzintézetek és hitelfelvevők közötti kölcsönszerződés biztosítékaként szolgál. Ha ingó dolgon alapítanak zálogjogot, akkor a Ptk. 5:93. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a közjegyzők által vezetett hitelbiztosítéki-nyilvántartásba, míg ingatlan esetén a bank vagy más jelzálogjogosult kérelmezi az illetékes Földhivatalnál, hogy az ingatlanra jegyezzenek be jelzálogjogot. A bejegyzéshez minden esetben szükséges a zálogkötelezett hozzájárulása is. Az ingatlanon fennálló jelzálogjog bejegyzése illetékköteles, ingatlanonként 12.600,- forintot kell megfizetni. Ennek a biztosítéki formának a jogkövetkezménye az, hogy akkor, ha nem teljesítjük a főkövetelést, aminek biztosítékául szolgál a jelzálogjog, a zálogjogosult ezen jog tárgyát a megfelelő jogi procedúrák lefolytatását követően értékesítheti. Annak kiküszöbölésére, hogy ebben az esetben a zálogkötelezett ne adhassa el az ingatlant, vagy egyéb ingó vagyontárgyat, legtöbbször terhelési és elidegenítési tilalom is bejegyzésre kerül, ami pluszban elősegíti a zálogkötelezett teljesítési készségét.

Kötbér

A szerződő felek gyakran alkalmaznak kötbért a szerződés biztosítékaként. A kötbér fizetés kötelezettségét a felek legtöbbször a biztosítandó szerződésbe foglalják szerződési feltételként. A kötelezett vállalja, hogy akkor, hogy ha a teljesítés neki felróható okokból a teljesítési határidőn túl (pl.: késve fizeti a vételárat), hibásan, vagy esetleg egyáltalán nem teljesít, akkor a kikötött pénzösszeget a jogosult részére meg kell fizetnie. A kötbér az eredeti követelést nem érint, azt ezen felül teljesíteni kell. A feleknek objektíve meg kell határozniuk azt, hogy a szerződésszegés mely konkrét eseteiben kell a kötelezettnek megfizetni a kötbért és amennyiben ez bekövetkezik, akkor a szerződésszegés objektív ténye megalapozza a kötbér fizetési kötelezettséget, nem szükséges, hogy a jogosultnak bármi kára származzon a késedelmes, hibás, illetve meghiúsult teljesítésből. A kötbért meg lehet határozni egy összegben (ez általában hibás teljesítés esetén jellemző), vagy napi tételekben a késedelem idejére vonatkozóan.

 A foglaló

A foglaló a kötbérhez hasonlóan szintén pénzben fizetendő, amely teljesíthető a Ptk. 6:42. § szerint készpénzfizetéssel, illetve a jogosult fizetési számlájára való befizetés, illetve átutalás útján. Míg a korábban említett szerződési biztosítékokat írásos formában, szerződésben, megállapodás alapján rögzítik, addig a foglaló fizetése úgynevezett reálaktus, azaz a pénz átadásával keletkezik, noha az írásba foglalása is lehetséges, ugyanakkor a gyakorlatban nem jellemző. Fontos azonban, hogy a foglaló jelleget akkor is rögzíteni szükséges a későbbi igényérvényesítés érdekében, így tehát az írásba foglalás javasolt. A foglaló szankciós jelleggel is bír, így szerződésszegés esetén a kötelezett vagy elveszti a foglalóként fizetett pénzösszeget, vagy – amennyiben a kötelezett kapta azt – annak kétszeresét kell megfizetnie a jogosultnak. Foglalót nem csak szerződésszegés esetén kötelesek fizetni a felek, hanem a Kúria, még Legfelsőbb Bíróságként hozott egyik eseti döntés szerint akkor is fizetni kell, ha a szerződés meghiúsulásához a kötelezett érdekkörében bekövetkezett olyan ok vezetett, amelyért felelőssége fennállt. Így a foglaló jogkövetkezményei abban az esetben is érvényesülnek, ha a szerződés megszüntetése közös megállapodással történt, de a teljesítés elmulasztás bizonyíthatóan valamely szerződő fél felelőssége. A hétköznapi életben a foglalót leginkább ingatlanadásvételből ismerhetjük, a felek az első vételárrészletet, vagy annak egy részét (piaci gyakorlat szerint a teljes vételár 10%-át) szokták foglalónak minősíteni a teljesítés biztosítása érdekében.

Kezesség

A kezességet a szerződés személyi biztosítéka, azonban a Ptk. 6:416. § megköveteli a kezességi szerződés írásba foglalását. Amennyiben a főkötelem kötelezettje fizetésképtelenné válik, előzetes szerződésbe foglalt megállapodás alapján a kötelezettől átvállalja a jogosulttal szemben fennálló kötelezettség teljesítését. A kezességnek két fajtája a van, a sortartó kezesség és a készfizető kezesség. Előbbi esetén a főkötelem jogosultja, mint hitelező először a kötelezettől (adós) próbálja behajtani a fennálló követelését és csak abban az esetben fordulhat a kezeshez, ha az adóstól nem várhatja a követelés teljesítését. Készfizető kezesség esetén a hitelező egyből fordulhat a kezeshez, akkor is, ha a kötelezetten is behajtható lett volna a kezesség.

Ezeken felül természetesen számos egyéb szerződési biztosíték létezik, amelyek segíthetik a kötelezett fizetési hajlandóságának elősegítését, így mindenképp érdemes ügyvéd tanácsát kérni, hogy megfelelő segítséget kapjon a megfelelő biztosítéki rendszer kialakításában!