A közbeszédben csak panasztörvényként elhíresült, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) egy nagyon fontos kérdéskört szabályoz, amely számos munkaügyi vita alapját képezi: hol húzható meg a határ a munkavállaló, illetve a korábbi munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága és a munkáltató jóhírnevének védeleme között, a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységgel összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információ bejelentése és nyilvánosságra hozatala során. Az ilyen, ún. visszaélés-bejelentésekre vonatkozó szabályozás apropóját az Európai Parlament és a Tanács (EU) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelve adta, amelynek rendelkezéseit az uniós tagállamoknak 2021. december 21-ig implementálnia kellett volna, a jogalkotó ezen lemaradásának tett eleget a Panasztörvény megalkotásával.
Mind az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mind a magyar Alkotmánybíróságnak következetes ítélkezési gyakorlattal rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadsága kérdéskörében, az Irányelv, továbbá a Panasztörvény is azzal a céllal került megalkotásra, hogy ennek a gyakorlatnak megfelelően védje mind a munkáltató, mind a munkavállaló jogait. A továbbiakban ismertetésre kerülnek azok a legfontosabb törvényi rendelkezések, amelyek segíthetik a munkáltatói és munkavállalói érdekek érvényesülését a visszaélés-bejelentések során.
A törvényi rendelkezések értelmében a vállalatoknak belső bejelentővédelmi rendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a jogellenes cselekmények anonim bejelentését. A törvény hatálya a legalább 50 fős cégeket, illetve a pénzmosás elleni törvény (Pmt.) hatálya alá tartozó, továbbá a 3 millió forintot meghaladó készpénzt is elfogadó kereskedelmi vállalkozásokra terjed ki, valamint differenciál a jogszabály a 250 főnél nagyobb vállalatok, valamint az 50-250 fős létszámú cégekre vonatkozó szabályozásnál. A kis- és középvállalkozásoknál (KKV) a törvény 2023.december 17-i határidővel teszi kötelezővé a rendszer létrehozását, míg a nagyvállalkozásoknak már 2023. július 24-től készen kell állniuk a bejelentések megfelelő kezelésére. Fontos megjegyezni, hogy a KKV-knak lehetővé teszi azt is a Panasztörvény, hogy többen, együtt alakítsák ki a bejelentővédelmi rendszert, közösen hozzák létre a bejelentő-felületet, alakítsák az eljárási rendet, közös vizsgálót bízzanak meg.
A törvény nem támaszt konkrét követelményeket a vizsgáló személyére vonatkozóan, csupán annyi követelményt fogalmaz meg, hogy az illetőnek pártatlannak kell lennie. Számos vállalkozás nyújt bejelentővédelmi szolgáltatást, valamint ügyvédek is láthatnak el bejelentővédelmi tevékenységet, a lényeg az, hogy amennyiben létrejön a tevékenység ellátására irányuló megbízás a vállalkozás és a vizsgáló között, úgy elengedhetetlen az, hogy erről a munkavállalókat széleskörűen tájékoztassák, hogy visszaélések esetén tisztában legyenek azzal, hogy kihez fordulhatnak. Abban az esetben, ha egy adott szervezeti egységnek van a bejelentések befogadására, kezelésére és vizsgálatára képes felügyeleti szerve, úgy nem szükséges a saját rendszerbe bejelenteni a visszaélést, lehet közvetlenül a felügyeleti hatósághoz fordulni.
Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a bejelentést írásban és szóban is meg tudják tenni a jogellenességet észlelő személyek. A panasz beérkezésének megtörténtéről 7 napon belül tájékoztatni kell a bejelentőt. Ezt követően 30 napon belül ki kell vizsgálni az eset körülményeit, érdemi intézkedést kell tenni, amelyről szintén tájékoztatni kell a bejelentőt.
Amennyiben bármilyen kérdése merült fel a bejelentővédelmi rendszerrel kapcsolatban, akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalon, kérem, keressen minket bizalommal!