Egyesületi jog
Az egyesület alapításának több célja lehet. Általában valamilyen nonprofit vagy civil cél megvalósítására alapítanak egyesületet. Ilyen lehet kulturális, művészeti, jogvédelmi, sport cél vagy más közösségi ügy szolgálata is.
Az egyesület egy olyan önkéntesen létrehozott szervezet, amely önkormányzattal rendelkezik, nyilvántartja a tagjait, akiket közös célra szervez. Az egyesület létrehozásának szabályait a Civil tv. és a Ptk. tartalmazza. Gazdasági tevékenység céljára nem lehet egyesületet alapítani, azonban az egyesület a céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület létrehozáshoz 10 tag közös nyilatkozatára van szükség az alapszabály elfogadásáról. Az egyesület alapdokumentuma az alapszabálya, amely tartalmazza a célkitűzéseket, a tagok jogait és kötelezettségeit.
Az egyesület szervezeti felépítése három alapvető szervtípuson alapszik, amelyek a döntéshozó, az ügyvezető és a felügyelő szerv. Az egyesület szerveinek névválasztása tekintetében a Ptk. diszpozitív szabályokat tartalmaz, el lehet térni a szervek megnevezésétől, azonban a szervtípusok neveinek egységesnek kell lenniük és nem lehetnek megtévesztőek.
Az ügyvezetés lehet egyszemélyi vagy többszemélyes is. Egyszemélyi ügyvezetés esetén az ügyvezető, többszemélyi ügyvezetés esetén a három tagból álló elnökség látja el a feladatokat.
A döntéshozó szerv az egyesület legfőbb szerve, amit közgyűlésnek neveznek. A döntéshozó szerv kizárólagos és nem kizárólagos hatáskörökkel rendelkezik. Kizárólagos hatáskörébe tartozik a közgyűlésnek az alapszabály módosítása, a vezető tisztségviselők megválasztása és visszahívása, a tiszteletbeli tagok megválasztása és a végelszámolásról való döntés is.
A gyakorlatban, például sportszövetségek esetében felmerülhet a kérdés, hogy jogügylettel módosítható-e az alapító okirat. Erre azonban még nem gondolt a jogalkotó és nem adott rá választ. Jövőben megoldandó kérdése az egyesületi jognak.
A közgyűlés ülésezési gyakoriságára vonatkozóan a Ptk. modell szabályt tartalmaz, az üléseket évente legalább egyszer meg kell tartani. Az ülések összehívására, azaz az ülésről való döntésre, a helyszín, az időpont és a napirend meghatározására az ügyvezetés jogosult. Az ülést a nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti intézkedésként is összehívhatja. Az ülés helyszíne általában az egyesület székhelye, de ettől el lehet térni. Az ülések napirendjén kötelező és fakultatív pontok szerepelnek. A közgyűlésen a tagokról jelenléti ív és a közgyűlésről jegyzőkönyv készül.
Felügyelőbizottságot abban az esetben kötelező létrehozni, amennyiben a tagok több mint a fele nem természetes személy, vagy ha a tagok száma meghaladja a száz főt, vagy ha az éves bevétel meghaladja az 50 millió forintot.
Az egyesület tagjai részt vehetnek az egyesület eseményein, rendezvényein, közreműködnek az egyesület életében. Mivel a szavazás a tagok joga és nem kötelezettsége, a tag a szavazásra nem kötelezhető. Az egyesületi tagok szavazati jogát sem lehet korlátozni, a 18 éven aluli tagok is szavazhatnak, illetve minden tag szavazata azonos mértékű. A tagoknak kötelességük megfizetni a tagdíjat az egyesület felé.
Az egyesület csak egyesülettel egyesülhet vagy egyesületekre válhat szét, más jogi személlyé nem alakulhat át.
Amennyiben az egyesületet már nyilvántartásba vették, lehetőség van a módosítására változásbejegyzési eljárás során. Az egyesület működése több okból is megszüntethető, azonban nem szüneteltethető.
Amennyiben egyesületi joggal kapcsolatos kérdése merül fel, forduljon hozzánk bizalommal!