Az üzletrész hitelbiztosítéki szerepe
Az adós egy kötelmi jogviszonyban a hitelét (tartozását) nem csupán ingatlannal és ingóságokkal tudja biztosítani, hanem adott esetben jogosultsággal is. Ilyen hitelbiztosítéki szerepe van az üzletrésznek, amely egy korlátolt felelősségű társaságon belül a tagnak a jogai és kötelezettségei összességét jelöli.
Tekintettel arra, hogy az üzletrész vagyoni értékkel is bír (pl. az osztalékhoz való jog) a rajta alapított zálogjog kiváló hitelbiztosítékként funkcionál. Mivel az üzletrész a hatályos jogszabályok, a bírói joggyakorlat és a szakirodalom jelentős része szerint nem minősül dolognak, ezért kézizálogról kevésbé beszélhetünk, jelzálogról annál inkább.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:93. § alapján az jelzálogjogot: „b) ingó dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni”, kivéve, ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás (lajstrom) tanúsítja, mivel ezesetben a jelzálogjog megalapításához a megfelelő lajstromba- kft. üzletrésze esetén a cégjegyzékbe– való bejegyzés szükséges. Aki tehát arra kíváncsi, hogy egy üzletrész terhelt-e zálogjoggal, annak nem a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásban, hanem a cégjegyzékben kell keresnie.
Mindezt a Cégtörvény (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, a továbbiakban: Ctv.) is alátámasztja, ugyanis a Ctv. 27. § (3). bekezdés c). pontja alapján a cégjegyzéknek kötelezően tartalmaznia kell az üzletrészen alapított zálogjog tényét, a zálogjogosult (zálogjogosulti bizományos) nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), zálogjogosulti bizományos esetén e minőségét.
A Ctv. 61/A. § némileg részletesebb szabályokat ír elő:
(1) Az üzletrészt terhelő zálogjog a tag (zálogkötelezett) vagy a zálogjogosult változásbejegyzési kérelme alapján kerül bejegyzésre, illetve törlésre. A kérelemhez csatolni kell a 2. számú melléklet szerinti szükséges iratokat, amelyek elkészítése mindenképp jogi képviselő (ügyvéd) közreműködését igényli.
Mivel az üzletrész- korlátozásokkal ugyan, de- forgalomképes, a jelzáloggal terhelt üzletrész is főszabály szerint forgalomképes marad. Érdemes azonban figyelni arra, hogy a társasági szerződésben, esetleg egy szindikátusi szerződésben van-e az üzletrészre vagy az azt terhelő zálogjogra elidegenítési záradék, vagy például egy banki kölcsönszerződésben nincs-e hasonló kikötés. Ezen kívül fontos észben tartani, hogy az üzletrész harmadik személy (tehát egy társaságon kívüli, nem tag) javára történő átruházása csak a törvényben meghatározott elővásárlási jog tiszteletben tartásával valósulhat meg. A Ptk. 3:167. §értelmében a következőknek van ex lege elővásárlási joga az üzletrészen (ebben a sorrendben): a tagok, a társaság és a társaság által kijelölt személy. Arra is érdemes figyelni, hogy csak abban az esetben lehet forgalomképes az üzletrész, ha a törzsbetétet a tag teljes mértékben befizette.
Fontos megjegyezni, hogy a hitelbiztosítékkal terhelt üzletrész piaci értéke kisebb, ugyanis a rajta alapított jelzálog kockázatot is eredményez. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nem lehet jó üzleti lépés az üzletrészt hitelbiztosítéki céllal (is) használni, mivel sokszor biztonságosabb, kisebb kockázatú, valamint kevesebb költséggel és adminisztratív teherrel jár, mint például egy ingatlan-jelzálog alapítása.
Érdemes röviden kitérni arra is, hogy mi történik abban az esetben, ha az üzletrész értéke csökken, így a hitelbiztosítéki szerepe is meginog. A Ptk. 5:109. § (2). bekezdése értelmében a zálogjogosult gyakorolhatja a károsodás veszélye esetén a veszélyeztetettet megillető jogokat, ha a zálogkötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti.
A (3). bekezdés szerint, ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezett – a zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére – a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot, a zálogjogosult a zálogtárgyat értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében.
(4) A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti
Emellett, ahogyan az 5:109. § is utalás tesz rá, a 6:523. § értelmében a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy a károsodás veszélye esetén azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest:
- a) tiltsa el a veszélyeztető magatartástól;
- b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére;
- c) kötelezze megfelelő biztosíték adására.
Ahhoz tehát, hogy az üzletrész értékének csökkenése befolyásolja a hitelbiztosítéki szerepét és a fent megjelölt veszélyhelyzeti lépéseket vonja maga után, szükséges két feltétel teljesülése: az üzletrész értékének a csökkenése (ezt csak abban az esetben lehet pontosan megállapítani, ha a jelzálogszerződés megkötésekor a felek rögzítették az üzletrész piaci árát) és, hogy a csökkenés veszélyeztesse a zálogjogosult kielégítési jogát.
Szerző: Füzi Norbert, Szász Pál ösztöndíjas gyakornok