Az 5 leggyakoribb hiba a szerződéskötés során

 Nem túlzást azt állítani, hogy a szerződések behálózzák a mindennapjainkat. Szerződést kötünk, ha ingatlant vagy autót vásárolunk, amikor munkaviszonyt létesítünk, bankszámlát nyitunk, vagy élelmiszerboltban vásárolunk. Éppen ezért különösen fontos az, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mik azok a tények, amik a szerződésünk valamilyen formai, vagy tartalmi hibáját okozzák.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:58. § szerint a  szerződés a felek kölcsönös, egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződési szabadságból fakadóan a szerződésre vonatkozó tartalmi és formai szabályok alapvetően diszpozitívak, azaz a felek attól egyező akarattal eltérhetnek. Mégis előfordulhatnak olyan esetek, amikor valamilyen kötelezően előírt szerződési elem hiányában a szerződés nem képes a kívánt joghatást kiváltani és ennek következményeként nincs jogosultságunk a szerződés alapján járó szolgáltatást követelni.

A szerződés aláírásának elmulasztása

Sok olyan eset van, amikor a szerződő felek már minden lényeges körülményről megállapodtak, megszövegezték a szerződést, azonban a szerződés aláírását elmulasztják. Különösen fontos ez olyan szerződések esetében, amikor a jogszabály előírja, hogy a szerződést írásba kell foglalni, így például az ingatlan adásvételi szerződésnek, az ingatlan ajándékozási szerződésnek, a tartási és életjáradéki szerződés létrejöttének feltétele az, hogy a felek azt aláírták. A technológia fejlődésének köszönhetően ma már nem minden esetben kötelező a papíron való aláírás. Cégek és hatóságok közötti jogügyletek, illetve a legtöbb magánszemélyek közötti ügylet esetén jellemzően elegendő, ha az elektronikus formában létező szerződést a felek az azonosításra visszavezetett dokumentum hitelesítési szolgáltatás (AVDH) segítségével elektronikusan írják alá. Az aláírás jelentősége abban rejlik, hogy bizonyítja azt, hogy a felek ismerik és magukra nézve kötelezőnek ismerik el a szerződésben foglaltakat, ez a felek egyező akaratának kifejeződése, ennek hiányában, ha az írásba foglalás kötelező, a szerződés semmis, az az eleve létre sem jön, így alkalmatlan a joghatások kiváltására. Amíg a szerződésen csak az egyik fél aláírása szerepel a papíron, az ajánlatnak minősül, egészen addig, amíg a másik fél alá nem írja azt – azaz el nem fogadja az ajánlatot.

Hiányzó dátum

A időnek kiemelt jelentősége van a szerződéskötésnél. Az aláírás napjával a szerződés érvényessé válik, azonban nem minden esetben válik egyben hatályossá is. Legtöbbször a kettő egybeesik és az aláírás napján a szerződés hatályba is lép és innentől kezdve válik alkalmazhatóvá, ettől az időponttól gyakorolhatóak a szerződésben meghatározott jogok. Éppen ezért nélkülözhetetlen a dátum feltüntetése a szerződésen, hiszen ezzel tudjuk bizonyítani, azt hogy a szerződés kötelező ereje mikortól áll fennt, mikortól lehet követelni az adott szolgáltatás teljesítését. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a szerződés hatályba lépést a felek valamilyen feltétel bekövetkezéséhez kötik. Azonban ebben az esetben is nélkülözhetetlen az aláírás napjának feltüntetése az érvényesség miatt, hiszen csak egy érvényes szerződés lehet egyben hatályos is.

Tanúzással kapcsolatos hibák

Magánokirat alatt egyszerűen fogalmazva azt értjük, amikor magánszemélyek egymás között írnak alá valamilyen megállapodást. Az okiratiság a szerződések esetében azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert egy esetleges szerződésszegés esetén a feleknek csak így van lehetőségük érvényesíteni követelésüket. Éppen ezért a tanúk hiánya is okozhatja a szerződés hibáját, hiszen ahhoz, hogy a szerződésünk teljes bizonyító erejű magánokirattá váljon, az szükséges, hogy vagy az egész szerződés, az elejétől a végéig kézzel írt legyen, ami a mai világban – tekintettel arra, hogy szinte minden dokumentum gépelt – igen ritka, így a másik módszer alkalmazása a jellemző, mégpedig az, hogy két tanú aláírja a szerződést. A tanúzással kapcsolatban számtalan tévhit kering a közbeszédben. Ennek tisztázásaként említeném meg azt, hogy a tanúknak elegendő olvashatóan feltüntetni a nevüket, valamint a lakcímüket a szerződésen, majd aláírni azt, nincs szükség semmilyen egyéb személyes adatra. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindenképpen két tanúnak kell aláírnia a szerződést, így hibás lesz a szerződés abban az esetben, ha azon csak egy tanú adatai és kézjegye szerepel. A tanúk szerepe a szerződéskötés során az, hogy bizonyítsák: a felek az okiratot előttük írták alá, vagy az előttük a sajátjukként ismerték el. Ebből következik, hogy a tanúknak az okirat tartalmára vonatkozólag nem kell nyilatkozniuk. Mindez a magánszemélyek között kötött szerződésekre vonatkozik, az üzleti életben kötött szerződéseknél nem kötelező a tanúzás, az okiratok, nyilatkozatok, szerződések enélkül is érvényesek.

Aláírási jogosultság hiánya

Ez a szerződési hiba legtöbbször olyan esetben fordul elő, amikor az egyik szerződő fél egy cég. A forgalom biztonsága megköveteli a szervezeti képviselő részéről az alaki követelményeknek megfelelő, azaz cégszerű aláírást. Azt, hogy egy adott cég esetében kinek van aláírási jogosultsága, cégalapítás során a felek a társasági szerződésben határozzák meg, ami a cégbejegyzés során a cégnyilvántartásba is felvezetésre kerül. A Kúria még Legfelső Bíróságként hozott XXV. Polgári Elvi Döntésében kimondja, hogy az írásbeli szerződés létrejöttének követelménye, hogy tartalmazza a felek személyének megjelölését, a szerződés lényeges tartalmi elemeit, illetve a képviselőik aláírását, amennyiben a felek képviselőik útján kötnek szerződést. Amennyiben az aláíró személy nem jogosult a társaság képviseletére, úgy a szerződés létre sem jön, azaz semmis. Mindig érdemes figyelni arra, hogy egy olyan személy kösse meg a szerződést, aki jogosult a társaság képviseletére. Fontos megemlíteni a Pécsi Ítélőtábla egyik eseti döntését (BDT. 2017. 3667.), amely kimondja, hogy az aláírásbélyegző lenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert az nem köthető személyhez, így cégjegyzésre nem alkalmas.

Hibás adatok

A szerződés szövegezése során célszerű kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a különféle, szerződésben szereplő adatok terén se legyen hibás a szerződés. Különösen fontos figyelni adásvételi szerződés esetén helyrajzi szám és az adószám helyességére. Ha hibás a szerződésben szereplő helyrajzi szám, a tulajdonjog-átruházás időtartama jelentősen megnő, tekintettel arra, hogy a tulajdonjog-változás bejegyzését kérelmező ingatlan-nyilvántartási kérelmet a Földhivatal ebben az esetben nagy valószínűséggel visszautasítja és annak újbóli beadása válik szükségessé. A Ptk. 5:38. § értelmében a tulajdonjog átruházása addig nem következik be, amíg ezt a felek az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzik. De hasonló problémával nézhetünk szembe akkor, ha az adóhatóság észleli azt, hogy hibás adószám van feltüntetve, tekintettel arra, hogy az eladót az ingatlan értékesítését követően adókötelezettség terheli az ingatlan vételárát képező jövedelem után, így az adóeljárás is hosszabbodik ennek következtében. Fontos megjegyezni, hogy a szerződésben szereplő adatok hibája – néhány kivételtől eltekintve – nem okozza a szerződés semmisségét, a hiba egy szerződésmódosítás általában orvosolható, azonban a fentiekből látszik, hogy jelentősen hátráltatja az egyéb eljáró hatóság, illetve a többi szerződő fél munkáját.

Célszerű a szerződéskötés során minden esetben jogi képviselőnk segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy a fent említett, szerződésben szereplő hibákat kiküszöböljük.