A visszaélés-bejelentési rendszerek a Panasztv. alapján
A 2023-as a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) a panaszok hatékony kezelését szolgáló jogszabály. A Panasztv. kialakította a panaszok bejelentésének, kezelésének és elbírálásának rendjét; magában foglalja a panaszok írásos, anonim formában történő benyújtását, a foglalkoztatókra vonatkozó kötelezettségeket a panaszok megválaszolására és azokkal való foglalkozásra, valamint a független panaszkezelő szervezetek kijelölését.
Kire terjed ki a rendszer kialakítás kötelezettsége?
Főszabály szerint az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni. Ebben a viszonylatban fontos néhány fogalom tisztázása:
- foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi,
- foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat,
- foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
Ki tehet bejelentést?
A Panasztv. által nyújtott jogérvényesítés lehetősége szinte mindenki számára nyitva áll. A bejelentésre jogosultak körébe tartozik minden foglalkoztatóval kapcsolatban álló személy, így különösen, akit a foglalkoztató foglalkoztat, foglalkoztatott, vagy foglalkoztatására irányuló eljárás már megkezdődött (azaz a munkavállalók, illetve ide tartoznak a gyakornokok, egyéb közreműködők), illetve minden olyan cég, vállalkozó, aki a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll, vagy tárgyalásban áll vele. Bejelentést tehet az is, akinek a jogviszonya már megszűnt a foglalkoztatóval.
Hogy kell kialakítani a panaszbejelentési rendszert?
A visszaélés-bejelentési rendszerek kialakításában viszonylag szabad kezet adott a jogalkotó: ez létrejöhet belső rendszer kialakításával, amely felelőse személy vagy szervezeti egység lehet, történhet külső szervezet útján, illetve bejelentővédelmi ügyvéd is vizsgálódhat. A rendszer legfontosabb alapelve a pártatlanság, továbbá hangsúlyt kap a bejelentő védelme, a szakmaiság és a jogszabályi kötelezettségek teljesítése.
A bejelentések csatornáinak kialakításában hangsúlyosan jelenik meg a bejelentő védelmének az alapelve. Fontos kiemelni az anonim bejelentés lehetőségének a biztosítását, amely jelentős védelmet ad a bejelentő felé olyan esetkörökben, mint például munkáltató ellen tett bejelentés miatt a munkáltató esetlegesen diszkriminatív intézkedéseket tesz. Az anonimitás a bejelentésre sincs negatív hatással, a bejelentések kizárólag a tartalmuk alapján kerülnek elbírálásra. A nyilatkozat tehető írásban és szóban is, a legfontosabb, hogy a foglalkoztatott igényeire szabva legyen kialakítva.
Az bejelentések fogadása és a bejelentővel való kapcsolattartás során is kiemelt fontosságot kap a bejelentő védelme, így a gondos adminisztráció és az információk precíz kezelése elengedhetetlen az eljárás átláthatósága, hatékonysága és bejelentő-központúsága szempontjából. Emellett a kivizsgálás érdekében kritikus jelentőséggel bír a folyamatos kapcsolattartás a bejelentővel, amely lehetővé teszi az esetek alapos megértését és a felelős intézkedések meghozatalát. A hatékony kapcsolattartás szempontjából előnyös a bejelentés nem anonim módon történő benyújtása.
A vizsgálat lefolytatása
A vizsgálat során lehetőség van külön bejelentővédelmi ügyvéd megbízására, aki biztosítja az ügy átvizsgálását, azonban lehetőség van a belső vizsgálat lehetőségére is. Ha belső vizsgálatra kerül sor, fontos figyelembe venni a pártatlanság és objektivitás elvét, így lehetőleg a bejelentőtől szakmailag és személyesen is független személyt kell megbízni a vizsgálat elvégzésével.
A vizsgálat végezetével javaslatok tehetőek a foglalkoztatónak, azonban ő szabad kezet kap az intézkedések elvégzésében. Az elvégzett intézkedésekről tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a vizsgáló felé. A szankciók széles skálája alkalmazható a szabálytalanságok észlelése esetén, beleértve a munkajogi, adatvédelmi és szabálysértési intézkedéseket is. Ezek lehetnek büntetések, pénzbírságok vagy akár jogi eljárások, amelyeket a jogsértések megfelelő kezelésére alkalmaznak. Emellett a nyilvánosság is fontos szerepet játszik, hiszen az esetek nyilvánosságra hozása és az intézkedések publikálása segíti a felelősségvállalást és az átláthatóságot a folyamat során.
Amennyiben a panaszbejelentési rendszer kialakításában, vagy bejelentővédelmi ügyvédi szolgáltatás terén segítségére lehetünk, keresse irodánkat bizalommal.