A törvényes öröklés előnyei és hátrányai
A Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) meghatározza, hogy valakinek a halála esetén a halála pillanatában tulajdonában lévő vagyonát ki vagy kik, és milyen sorrendben, illetve arányban örököljék. Elsősorban az örökhagyó gyermeke(i) örököl(nek), ennek hiányában a házastárs, illetve a felmenők, testvérek, unokatestvérek, végső soron a Magyar Állam. A törvényes öröklés rendjétől végrendelettel el lehet térni, olyanokat is lehet a vagyonban részesíteni, akik a törvény alapján nem örökölnének, illetve bizonyos esetekben akár ki is lehet zárni egyes törvényes örökösöket az öröklésből.
A törvényes öröklés előnyei
Tekintettel arra, hogy a törvény rendezi a vagyon sorsát minden körülmény esetére, így az örökhagyó közreműködése nélkül – tehát külön döntés és végrendelet készítése nélkül – megoldást kínál és rendezi a hagyaték sorsát.
Akinek tehát nincs semmilyen speciális körülménye, így különösen családi viszonyai rendezettek, vita nincs, esetleg már életében elrendezte a vagyona sorsát (pl.: ajándékozás, eltartási szerződés) az bátran hagyatkozhat a törvényre, teendője nincs.
Mondhatjuk tehát, hogy a törvényes öröklés kényelmes és biztonságot adó szabályrendszere kiszámíthatóvá teszi az öröklést.
A törvényes öröklés hátrányai
Mint fentebb említettük előnyként a kiszámíthatóságot, ez egyben hátrány is lehet. A törvény könyörtelen, a meghatározott vérségi kötelék alapján az a távoli rokon (adott esetben akár soha nem látott másodunokatestvér) vagy özvegy is örökölhet, akit egyébként az örökhagyó nem részesített volna a vagyonból, ha a törvény betűje szerint neki jár a hagyatékból. A sokat segítő szomszéd, vagy jó barát viszont kimaradt, ha az örökhagyó nem gondoskodott végrendeletben róla.
Nehézséget okozhat a mozaik családok esetén is, hiszen örököl a házastárs, aki nem vér szerinti szülője a gyermekeknek, illetve a féltestvérek, így akár közös tulajdonba is kerülhetnek olyanok, akik esetleg nem is ismerik egymást vagy kifejezetten rossz viszonyban vannak.
A gyermektelen házasságok esetén is feszültségeket hozhat egy törvényes öröklés, az özvegy és az elhunyt családja nem feltétlen lesznek elégedettek a vagyon elosztásával.
A törvényes öröklés tehát viszályokat, feszültségeket, adott esetben igazságtalanságokat szül.
A fent említett igazságtalanságok kiküszöbölésére a törvény több intézményt ismer, ezekről egy külön cikkben foglalom össze a főbb tudnivalókat.
Annak eldöntése tehát, hogy szükséges-e végrendeletet írni, vagy elég a törvényre hagyatkozni, nagyban függ az örökhagyó családi és vagyoni viszonyaitól, amelyek áttekintése elengedhetetlen a felelős döntés meghozatalához.