A munkáltató kártérítési felelőssége
A munkaviszonnyal összefüggő károk kapcsán mind a munkavállalót, mind a munkáltatót károkozásával összefüggésben terheli kártérítési felelősség. A következőkben a munkáltató kártérítési felelősségének esetei kerülnek elemzésre, a hatályos jogszabályokat és az ítélkezési gyakorlatot figyelembe véve, különös figyelmet fordítva a munkáltató munkavállalója egészségi állapotában bekövetkezett károkért fennálló felelősség egyes kérdéseire.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint az alábbi négy konjunktív feltétel fennállás esetén van helye a munkáltatói kártérítésnek:
- a felek között fennálló munkaviszony;
- a munkaviszonnyal összefüggésben álljon fent károkozó körülmény;
- a munkavállalót ért kár; valamint
- a károkozó körülmény megléte.
A munkáltató kártérítési felelősség legfőbb célja az, hogy a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kárát megtérítse. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban a munkavállaló szinte mindig kiemelt védelmet élvez a munkáltatóval szemben, a munkáltatói kártérítési felelősség attól függetlenül fennáll, hogy a munkáltató valamilyen szándékos cselekményének következményeként állt elő a károsodás, vagy esetleg gondatlansága okozta. Pusztán az a tény keletkeztet kártérítési kötelezettséget, hogy a munkaviszonnyal összefüggésbe fennálló károkozó körülmény következtében a munkavállalót kár érte.
A bizonyítási teher ebben az esetben a munkavállalót terheli, akinek azt a tényt kell bizonyítékokkal alátámasztania, hogy a károkozás a munkaviszony között okozati összefüggés van, valamint a bizonyítási kötelezettség kiterjed a kár keletkezésének tényére és körülményeire, továbbá annak mértékére. Különösen nehéz ennek a bizonyítása abban az esetben, ha a munkavállaló egészségi állapotában következik be kár, ugyanakkor a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma 1/2018. (VI. 25.) KMK véleményében meghatározta azokat a főbb esetköröket, amikor megállapítható az összefüggés a munkajogviszony és a keletkezett kár között. Így fennáll az okozatiság akkor, ha a kár:
- a munkaszerződésben meghatározott feladatok ellátása;
- a munkáltató utasításának teljesítése, ideértve a munkavégzéshez szükséges előkészület;
- a munkavégzéstől elválaszthatatlan tevékenység;
- a személyes szükségletek kielégítése;
- a helyzetváltoztatás, közlekedés a munkahelyen következik be.
Az ítélkezési gyakorlat is igyekezett elkülöníteni azokat az eseteket, amikor a munkáltatónak lehetősége van a kimentésre. A Kúria EBH2019 M. 20. eseti döntésében kimondta, hogy abban az esetben, hogyha a munkavállaló kiküldetésben partnercégnél elfogyasztott vacsorán megbetegszik, az a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény, amiért a munkáltató nem felelős. Kimentési ok továbbá, ha a kárt részben a munkavállaló vétkes magatartása okozza a kárt, vagy abból származott, hogy a munkavállaló a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Ehhez kapcsolódóan a főszabály az, hogy a munkáltató a teljes kárt viseli, így köteles többek között az elmaradt jövedelem, dologi kár, hozzátartozói kárigény megtérítésére. A kártérítési összeg számításának részletes módszerét az Mt. 169. §-176. § tartalmazza. Meg kell említeni, hogy amennyiben a munkáltató ellenbizonyít és sikeresen hivatkozik valamilyen kimentési okra, akkor alkalmazható a munkáltató és a munkavállaló között kármegosztás.
Amennyiben nem biztos abban, hogy Ön munkavállalóként jogosult-e kártérítési igénnyel fellépni munkáltatójával szemben, vagy munkáltatóként vitatja az Önnel szemben támasztott kártérítési igény jogosságát, örömmel állunk rendelkezésre kérdései megválaszolásában!