Az Európai Parlament és a Tanács 2019/1152. számú és a 2019/1158. számú irányelvek rendelkezéseinek magyar jogrendszerbe történő átültetése miatt több ponton módosul 2023. január 1-jétől a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.). Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb változó rendelkezéseket és megvizsgáljuk azok jelentőségét.
- A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége
Több rendelkezés is változik a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatban, ilyen rendelkezés az, hogy:
- A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségének jelenlegi, az átszállástól számított 15 napos határideje az átszállás napjára változik.
- A módosítások következtében kibővül a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége (vö. Mt. 46. §).
- A munkáltatónak a döntés megkötését megelőző 7 nappal (ez korábban 15 nap volt) kell gyakorolnia tájékoztatási kötelezettségét, valamint a tájékoztatási kötelezettséget ugyanezen feltételek mellett kell gyakorolnia azt megelőzően, hogy a munkavállalót külföldi kiküldetésbe küldi. A munkáltatót nem terheli tájékoztatási kötelezettség olyan kérdések kapcsán, amelyben a felek kifejezetten megállapodtak írásban. A tájékoztatási kötelezettséget teljesítését egyszerűsíti az, hogy a tájékoztatás a jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozással is teljesíthető (mindemellett javasoljuk a részletes tájékoztatást a jövőben is).
- Munkaszerződés módosítás iránti kérelem előterjesztésének esetei
A módosítás ezen rendelkezése 5 fontos változást is tartalmaz a munkaszerződés módosítása iránti kérelem előterjesztésének esetei kapcsán:
- A munkavállaló a munkaviszony első 6 hónapját kivéve kérheti a teljes munkaidős vagy részmunkaidős foglalkoztatásra áttérést, távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást, vagy határozatlan idejű álláshelyre való áthelyezést, amennyiben ilyen a munkáltató tájékoztatása szerint elérhető.
- A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig és a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első 6 hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési hely és a munkarend módosítását, továbbá a távmunkavégzés keretében, illetve a részmunkaidőben való foglalkoztatását.
- A munkavállaló kérelmét írásban indokolni köteles, továbbá abban meg kell jelölnie a változtatás időpontját.
- A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. Abban az esetben, ha a munkáltató elutasítja a kérelmet, úgy azt indokolni köteles.
- A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
- Szabadság
- Az Mt. 123. § (5a) bekezdés a szabadság kiadásának szabályait rögzíti. Főszabály szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a szabadság kiadása megtagadható, írásbeli indoklás kötelezettség fenntartása mellett.
- a) Szülői szabadság:
- A munkavállalót – feltéve, hogy a születést megelőzően már egy éve fennáll a munkaviszonya – a gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti. A munkavállaló a szülői szabadság tartamára csupán a távolléti díj 10%-ára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, a kötelező gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
- A 122. § (3a) bekezdés tartalmazza a szülői szabadság kiadásának, annak esetleges, törvényben meghatározott okból történő elhalasztásának szabályait. A munkavállalónak 15 nappal korábban be kell jelentenie a szabadság kiadásának igényét, továbbá fontos gazdasági érdek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő okból elhalasztható a szülő szabadság kiadása, írásbeli indoklási kötelezettség
- b) Apasági szabadság:
- Az apának gyermek születése esetén nem 5, hanem 10 munkanap apasági szabadság jár. Fontos kitétel azonban, hogy a munkavállaló az apasági szabadság első 5 munkanapjára a teljes távolléti díjra, a 6. munkanaptól viszont csak a távolléti díj 40%-ára jogosult.
- Munkaviszony megszűnése
- A munkáltatónak a próbaidejét töltő munkavállaló, illetve a nyugdíjas és vezető állású munkavállaló esetében is lesz indokolási kötelezettsége egyes védett csoportoknál (a konkrét védett csoportok megnevezését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. § tartalmazza). A munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság igénybevétele, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, a rugalmas munkafeltételek kérelmezése, illetve munkaszerződés módosítására irányuló kérelme miatt került sor. A munkavállaló a munkáltató által tett jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban közli.
- A módosítás kiegészíti a felmondási tilalmak esetköreit az apasági szabadsággal, a szülői szabadsággal és a gondozói munkaidőkedvezménnyel.
- A munkaviszony megszűnésekor az igénybe vett apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamára vonatkozóan is munkáltatói igazolást kell adni.
- Abban az esetben, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, akkor azt meg kell váltania (pénzfizetéssel).
- Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esete lesz az, ha a munkavállaló nem keresőképtelen, de egyébként a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan; az, ha a munkavállaló a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy gondozásra szorul (ebben az esetben évente legfeljebb 5 munkanapon mentesülhet a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól), valamint ha különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt a munkavállaló távolléte.
- Jognyilatkozat közlése
Az Mt. 25. § (6) bekezdés lényegében az azonnali hatályú felmondással kapcsolatos joggyakorlatot kodifikálja. Az azonnali hatályú felmondás, mint címzett jognyilatkozat, a másik féllel való közléssel válik hatályossá. A törvénymódosítás célja az, hogy az azonnali hatályú felmondás akkor is érvényes legyen, ha az a határidő lejáratának napján kerül postára adásra, így eltekinthetünk a (6) bekezdés esetén az Mt. 24. § (2) bekezdésben meghatározott kézbesítési fikció alkalmazásától, amelynek b) pontja szerint eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek tekinteni. A rendelkezés gátat kíván szabni annak a korábbi bevett gyakorlatnak, miszerint a munkáltató jellemzően a próbaidő végén, az utolsó napok egyikén adta postára a munkáltatói felmondást, azonban így a kézbesítési fikció alkalmazása miatt már kicsúszott a próbaidőből és az ezzel egybe eső határidőből, amely keretén belül a munkaviszony indoklás nélkül, azonnali hatállyal meg tudta szüntetni. Az új szabályozás értelmében ebben az esetben a határidő akkor is megtartottnak tekinthető, ha az utolsó napon kerül postára adják és a másik fél csak később szerez róla tudomást.
Amennyiben szeretne többet megtudni a jogszabályváltozásokról, az Önt munkáltatóként, illetve munkavállalóként megillető jogokról és kötelezettségekről, kérjen időpontot tanácsadásra!